REINKARNÁCIÓS UTAZTATÁSAIM NAPLÓJA
1. bejegyzés
Brigi utazása az indiános előző életébe
Brigi azzal a "problémával" keresett meg, hogy szeretne végre egy normális párkapcsolatban élni.
Ismétlődő mintaként hasonló kapcsolatokat vonzott, egy ideje elkezdte kutatni ennek az okát, és eme útkeresés részeként jutott el hozzám.
A kapcsolatai kb. 2 évig tartanak, gyönyörű szerelemként indulnak, majd a férfiak elkezdenek görcsösen, majd betegesen ragaszkodni hozzá, megfojtva őt a szerelmükkel.
Később viselkedésük egyre agresszívabbá válik és nehéz "menekülni" tőlük.
Másfél órát beszélgettünk ennek okairól, a családi és tudatalatti mintákat feltárva, az (ön)szeretetsérülések tükröződésének megnyilvánulásaira visszavezetve.
1. élet - elengedés lecke, 1800-as évek
Brigi az utaztatás első felvonásaként nőként látta magát, ahogy egy folyóparton állt szomorúan, és olyan érzése volt, mintha várt volna valakire, de mélyen belül tudta, hogy fölösleges várnia, úgysem jön az a valaki, aki a "szerelmem" érzésével volt leginkább azonosítható.
Kérdeztem, miért nem fog már jönni a szerelme, mi történt vele, és úgy érezte, a háború elszólította.
Beletörődött, az idők haladtával elengedte szerelmét és képes volt újra kinyitni a szívét még ebben az életében, meg is házasodott, született 2 gyermeke és boldognak érezte magát ebben a házasságban.
A háború által elveszített férfiban kérdésemre jelenlegi életének első szerelmét vélte felismerni, aki ebben az életben is az elengedés leckéjét tanította meg neki, amin most is úgy érzi, sikeresen túllépett.
A későbbi, férjként szereplő lelket viszont nem ismerte fel jelenlegi életében, mondta: "itt még nem találkoztunk".
2. élet - indián törzs, 1200-as évek
Második felvonásban egy olyan életbe csöppent, ahol egy indián törzsben élő kb. 16 éves lányt alakított.
A tűz körül gyűltek össze, sokan voltak, mint egy nagy család, vidámság sugárzott belőlük, mintha ünnepeltek volna valamit.
Kérdéseimre tovább tisztult a kép, elmesélte, hogy 2 törzs egyesülését ünnepelték és ő volt a törzsük vezetőjének lánya.
A másik törzsben meglátott egy fiút, aki nagyon vonzotta, így írta le: "összeakadt a szemünk", szinte világított a szeme számomra."
Évek múlva, mikor ez a fiú már a férje lett, támadások érték a törzset. Néhányan útnak indultak, hogy keressenek a törzs számára új és biztonságos lakóhelyet, köztük volt a férje is. Ő magát ekkor állapotosként érzékelte.
A következő képben már egy kisgyermekkel látta magát, miközben menekültek. Zuhogó eső volt és menekülés közben beleestek egy olyan szakadékba, ahonnan látszólag lehetetlen kijutni.
Hosszúnak érzékelte az időt, amit a szakadékban töltöttek, többször mesélte, hogy az eső még mindig csak zuhog. Időközben a szerelme visszatért és megtalálta őket, próbált, de nem tudott segíteni.
A hosszan zuhogó eső olyan szempontból szerencséjük volt, hogy a szakadék lassacskán megtelt vízzel és a felszínhez egyre közelebb kerültek.
Zihálni kezdett, ahogy a szakadékban úszott és kapálózott a gyerekkel, több percen át tartott, de valahol kívülállóként élte át és nem érezte magát rosszul.
Feltettem még néhány, a helyzettől független kérdést, ezekre válaszolt is, de emlékezete mindig visszatért a szakadékos jelenethez, mesélte, hogy egyre magasabb a víz, közben továbbra is erőteljesebben vette a levegőt.
Mikor már a felszínhez közeledett a vízszint, a férje kihúzta őket.
Felfedezték, hogy eltűnt a törzs többi tagja és ez fájdalommal töltötte el őket, majd kerestek egy helyet, ahol biztonságban élhettek tovább. 5 gyermekük született összesen.
Mikor felébredt, úgy érezte vizes a teste, még érzékelte az indián életből hozott "érzeteket" és azonnal a tenyerére nézett, ami lucskos volt és kiázott.
Különös, hogy tényleg látszódott a kiázás a tenyere közepén, meg is lepődtünk, kérdeztem, hogy nincs ekcémája vagy valami bőrbetegsége, máskor nem szokott ilyen lenni a tenyere? Jót nevetett, hogy már miért lenne ilyen, nem szokott ilyen lenni. :)
Még ha fokozottan izzadt volna is a tenyere, annyi ideig nem vett részt a jelenetben, ami okot adott volna kiázásra. Kb. egy vagy több órányi fürdőzés után szokta kiszívni a víz ennyire a bőröm. :)
Az indiános férjét ismét felismerte, ugyanaz a lélek volt, akivel a másik életben élt boldogan, de a jelenlegi életben még nem ismeri.
Azt mondta, ő a társa és majd jönni fog ebben az életben is. Ő rá vár.
Kérdeztem, honnan tudja, hogy jönni fog, ezt válaszolta: "Megbeszéltük, ő mindig jön, ő a társam."
Nagyon feldobta az utazás, sok felismerése született jelenlegi problémáival kapcsolatban már abban a néhány percben is, amíg átbeszéltük és elbúcsúztunk.
Szeretne majd még eljönni néhány ilyen izgalmas "felfedező útra". :)
Írta: Dr. Dankó Szilvia Daisy (2016)
Ez a tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!
További történetek:
Információk, cikkek a reinkarnációról:
Reinkarnációs utaztatás és tanácsadás - információk és bejelentkezés:
