2014. május 30.

Természetes, egészséges, ehető fényvédők



Bár a drogériákban, gyógyszertárakban, de még a vízparti bodegákban is tucatjával kínálják az extra fényvédős, hidratáló csodakencénket, jó tudni, hogy a megfelelő táplálkozással belülről is erősíthetjük az elsődleges védelmi vonalat, a bőrt. Mit együnk, ha bronzszínű és egészséges bőrt szeretnénk a nyár végére? A pigmentek – mint a narancs, sárga, piros karotinok, a flavonoidok – a növényeket is védik a napfény káros hatásaitól, ezért kézenfekvő, hogy az embernél is hatásosak lehetnek.








 

Lutein – az ehető napszemüveg


A lutein a karotinoidok nevű vegyületcsoportba tartozik. Segítségével virul sárgában és narancsszínben a körömvirág, a kukorica, de azért is a lutein felelős, hogy ősszel a szép zöld levelek rozsdás színűre váltanak.


A növényeknél a fény hasznosításában játszik szerepet – az embereknél megakadályozza a kék fény okozta oxidatív stressz és a sejtkárosító szabad gyökök keletkezését. Ezen tulajdonságánál fogva segít megvédeni, hidratáltabbá, rugalmasabbá tenni a bőrünket.


Másrészt, mivel elnyeli a nap káros ibolyántúli sugarait, a retinában is semlegesíti a szabadgyököket. Ezzel csökkenthető a sárgafolt-degeneráció veszélye, és ezzel az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés – tehát a szemünk világa is múlhat a luteinen, amely a szervezetünkben a szemben, a vérben, az agyban és bőrben halmozódik fel – már ha van minek felhalmozódnia. Mert lutenint sajnos csak a növények képesek előállítani, mi emberek, csak a táplálékkal tudjuk magunknak adagolni.

Azt, hogy pontosan mennyi luteindús zöldséget kell fogyasztanunk, hogy az előnyeit élvezni tudjuk, még nem lehet grammra pontosan megmondani, de a táplálkozási szakemberek abban egyetértenek, hogy az átlagember étrendjében csak elenyésző mennyiségű lutein szerepel. Ennek egyik oka nyilván az, hogy az egyik legnagyobb lutein-bánya a spenót, amit sokan az ehetetlen ételek közé sorolnak.
 
Mi fán terem? Fán – fogyasztható formában – ugyan nem, de szinte minden zöldségben fellelhető. Igaz, a legtöbbet a színes zöldségek tartalmaznak, mint mondjuk a spenót, a káposztafélék vagy a pirospaprika. 100 g spenótban 10 mg sárga pigment van, egy nagyobb piros paprikában vagy 200 g, a kelkáposztában 50 g. Aki gyerekkora óta rá se bír nézni a spenótra vagy a kelkáposztára, ehet luteinnel dúsított táplálékkiegészítőket is.



A tudósok szerint: A Naples Egyetem alkalmazott kozmetikai bőrgyógyászat professzora 120 nőt toborzott egy kísérlethez, amelyben a 20 és 50 év közötti, lányok, asszonyok 10 mg luteint szedtek 12 héten át. A vegyületcsoport már ennyi idő alatt is két és félszeresére növelte bőrük fényvédelmi aktivitását. Az eredmények nem csak ezért biztatók: gyakorlatilag 56%-ban javult a bőr hidratáltsága, a kísérleti alanyok bőre fiatalabb lett.


Egy másik amerikai kísérletben több mint 850 embert vizsgáltak, akik hetente kaptak luteinben gazdag zöldségeket, például spenótot és kelkáposztát. Ez a kutatás a vegyületcsoport szemóvó hatását vizsgálta; az eredmények szerint a kísérleti alanyok közül csak fele annyian szenvedtek látásproblémákban, mint azok, akik maximum havonta egyszer fogyasztottak ilyen ételeket.


Likopin – a fiatalság széruma


Ki hinné, hogy létezik olyan antioxidáns, mely erősebb, mint a C-vitamin, és megóvja a szöveteinket az öregedéstől. A csodaszer a jó öreg likopin, amit elsősorban a paradicsom tartalmaz. A likopin – természetesen – nem csak a bőrt védi a káros sugárzástól: aki bagózik, jobban teszi, ha bedob napi egy liter paradicsomlevet, hogy megóvja őt a tüdőtágulattól. (vagy még jobb, ha leteszi a cigit és úgy fogyaszt sok-sok paradicsomot). Emellett hű társával, a bioflavonnal karöltve, a likopin kifejezetten rákellenes anyagnak tekinthető a szervezetünkben.


Hol bújik? A paradicsomban nagyon sok van belőle. Örömhír a pizza-függőknek és az olasz tészták, továbbá a ketchup szerelmeseinek, hogy a likopinnak kevésbé árt a hő, mint mondjuk a C-vitaminnak, még a főzés közben sem veszíti el áldásos tulajdonságait – sőt, egy kis olajjal turbózható is a likopin-bomba, mert így a hatóanyag könnyebben felszívódik.


A tudósok szerint: Az utóbbi néhány évben a kutatások középpontjába került a likopin egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata. A kilencvenes évek végén sikerült igazolni, hogy a likopin az egyik leghatékonyabb antioxidáns, mivel legeredményesebben közömbösíti a szabad oxigént, és hatékonyan megsemmisíti a peroxil gyököket. A likopin felhalmozódik az emberi szövetekben, szervekben, különösen a mellékvesekéregben, a herékben, a prosztatában és a májban.


A Harvard Egyetem kutatási eredményei alapján a likopin eredményesen használható a tüdő- és a prosztatarák kezelésében. Megállapításaik szerint a likopinkészítmények, illetve a magas likopintartalmú élelmiszerek a tüdőrák kialakulásának kockázatát 50%-kal csökkentették.


A tokiói Juntendo University kutatói pedig a likopin tüdőtágulat-ellenes hatását vizsgálták, egyszerű laboratóriumi egereken és gyorsított öregedésre beprogramozott rágcsálókon. Az egereket nyolc héten keresztül dohányfüstös helyen tartották, közben mindkét csoportból néhány egyedet ötvenszázalékos paradicsomlével itattak. A nyolcadik hét végére a mesterségesen vénített egereknél tüdőtágulat alakult ki, kivéve azokat, amelyek paradicsomlevet kaptak. Az eredményeket látva a japán kutatók úgy vélték, hogy a likopin a dohányfüst által az oxidáló hatású és az antioxidáns vegyületek között megbomlott egyensúlyt állítja helyre.


Béta-karotin – fényvédő, belsőleg


A napozással kapcsolatban a legismertebb növényi hatóanyag a beta-karotin. A vegyület a karotinoidok családjának oszlopos tagja, és névadója, alapja az úgynevezett izoprénváz. Mivel az A-vitamin provitaminja, vagyis elő-vitaminja, bőrvédő hatásán kívül a szem őreként is ismert. A farkasvakságért – vagyis azért a kórért, amikor a szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez – az A-vitamin-hiány a felelős. Még egy szembajt, a szürkehályogot is segít megelőzni a béta-karotin, igaz, ehhez egy kis C-vitaminra is szükség van. Ezenfelül, mivel a karotinoidok antioxidánsként viselkednek, a béta-karotin is csökkentheti a rák bizonyos fajtáinak kockázatát.


De persze nem csak ezért szeretjük a béta-karotint: egy düsseldorfi egyetem kutatásai szerint a lutein, a béta-karotin és a likopin pigmentjei éppúgy felhalmozódnak a bőr felső rétegében, ha megesszük őket. Vagyis, ha napi 8 mg béta-karotint elfogyasztunk (kb. 2 répát), akkor ez nagyjából 3-as faktorú napvédelmet nyújt. Sajna a hatás nincs egyenes arányban az elfogyasztott mennyiséggel, vagyis több kilónyi répa sem helyettesíti a fényvédő krémeket. Nagy mennyiségű béta-karotin bevétele elszínezi a tenyeret és a talpat – ami veszélytelen, de ronda.


Lelőhelyek: Természetesen a sárgarépa - ezt szinte mindenki tudja. Ezenfelül van még bőven a sütőtökben, a sárgadinnyében, de megtalálható a tojássárgájában is.


 
A tudósok szerint: Egy kutatás arra mutatott rá, hogy azoknál a népcsoportoknál, amelyeknek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő-, bőr-, méhnyak-, légúti, gyomor-, vastagbél- – daganatok kockázatát.


Az amerikai kutatók is vizsgálódtak: kiderült, hogy azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség.


Szelén – hámlás ellen


Bár magát az anyagot 1817-ben fedezte fel Jacob Berzelius (és Szelénéről, a Hold görög istennőjéről nevezte el), a szelént és hatásait nemrég vizsgálja a tudomány. Sokáig azt hitték róla, hogy toxikus vegyület, elsősorban az iparban használták, és használják még ma is: a félvezetők, a fénymásolók, a rozsdamentes acél készítéséhez – csak a XX. század közepén derült ki róla, hogy nélkülözhetetlen nyomelem, miután állatkísérleteket végeztek vele. Mostanra már több tudós véli úgy, hogy az egyik leghatásosabb gyógyerejű ásványi anyag, olyannyira, hogy mint potenciálisan hatékony rákellenes szert vizsgálják. Alapvetően fontos a növekedéshez, a termékenységhez, a máj működéséhez, a haj és a bőr karbantartásához, valamint az éleslátáshoz. Jótékony hatással van ezen felül az immunrendszerre, beleértve a fehérvérsejtek termelését és aktivitását, mi több, az ajakherpeszt és az övsömört okozó vírusokkal szemben is segít védekezni. Végül a szelén a szív barátja is: csökkentheti a szélütés és az infarktus kockázatát, mivel gátolja az erekben a vérrögképződést.


Ha a bőrre gyakorolt hatását vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a súlyosabb szelénhiány fokozza a bőrt érintő gyulladásos elváltozások kialakulásának veszélyét. Ugyanakkor, ha hagyjuk a karotinokkal együtt dolgozni, szebb lesz tőle a bőr, kevésbé korpás a haj. Például 6 db brazil dióban levő szelén megvédi a sejtfalakat a szabadgyököktől, csökkenti a bőr szárazságát és az esetleges hámlást.


Hol lakik az istennő: Például a brazil dióban, ezen felül a tenger összes gyümölcsében, az állati belsőségekben. Fellelhető még az avokádóban, a hagymában, a paradicsomban, a brokkoliban, a sörélesztőben, a lencsében, a búzacsírában és a korpában. Igaz, az, hogy mennyi szelén van a növényekben, attól függ, hogy mekkora volt a termőtalaj szeléntartalma. Magyarországon például sajnos szelénben szerények a földek, egyes elképzelések szerint ez is közrejátszhat, hogy hazánkban olyan magas az infarktus okozta halálozások száma.




A tudósok szerint: A Cornell University és a University of Arizona kutatói 5 évig vizsgálták a szelén hatását az emberi szervezetre. Bebizonyították, hogy napi 200 µg szelén segítségével 65%-kal csökkenthető a prosztatarák, 58%-kal a vastagbél- és végbélrák, 46%-kal a tüdőrák és 39%-kal az egyéb rák okozta halálozás. Nagyszámú rákos beteget vizsgálva megállapították, hogy azoknál, akiknek a szervezete kevesebb szelént tartalmazott, sokkal több rosszindulatú daganat fejlődött ki, a kezelések után nagyobb valószínűséggel újultak ki a daganatok, az áttételek gyakrabban fordultak elő, és a halálozási arány is sokkal nagyobb volt, mint a magasabb szelénszinttel rendelkező társaik esetében.


E- és a C-vitaminok – az állandó segítőtársak


Az E- és a C-vitaminok számos ismert pozitív hatásuk mellett arra is jók, hogy a bőrvédő nyomelemek még jobban kifejthessék a hatásukat. Az E-vitamin például a szelén hatását fokozza, vagyis a szívbetegeknek a szelénpótlás mellett érdemes E-vitaminban gazdag táplálékot fogyasztaniuk. Az, hogy önmagában hogyan hat az E-vitamin, még nem pontosan ismert, hiánytünetei sem igazán jelentkeznek, illetve nem jellemzőek. Az viszont biztos, hogy az antioxidatív folyamatokhoz szükség van rá – védőfaktorként. Azt is kiderítették, hogy segít gátolni az öregedést, és vannak, akik szerint szükséges a nemi működéshez is.


A C-vitamint ezzel szemben már elég jól ismerjük. A C-vitaminból elég sokra van szüksége a szervezetünknek, szerencsére, elég sok hétköznapi eledel tartalmazza – előállítani viszont nem tudja az emberi szervezet. Rajtunk kívül egyébként még a tengerimalac képtelen erre, más fajoknál ez teljesen természetes.
Amit sokan tudnak róla: vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, hő vagy fémionok hatására könnyen bomlik. Ebből következik, hogy a bőrnek nagyon jót tesz, ha friss citromot facsarunk minden pohár elfogyasztott vízbe, de a forró teában már sokkal kevesebb marad belőle. A C-vitamin kicsit olyan, mint az ‘illetékes elvtárs’: szinte minden hozzá tartozik, de amiben nagyon tehetséges: az oxido-reduktív folyamatokban, a hormonok szintézisében és az immunrendszer támogatásában.


Mit együnk, ha ilyet akarunk: Például növényi olajokat, vagyis napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- és kukoricaolajat, az E-vitamin kedvért. Ezen kívül a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű E-vitamint. A C-vitamin- ezt minden magyar jól tudja – a zöldpaprikában van, ezen kívül a citrusfélékben, a friss zöldségekben, a káposztában…





Forrás:
antalvali.hu, origo.hu


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése